Amikor túrázni megyünk, szigorúan nem ajánlott digitális gépet vinni magunkkal. Nem másért, csak az ember megóvja magát attól a szekálástól, ami abban a pillanatban kezdődik, hogy a digitális gépet kiveszi a táskából és nem ér véget napszálltával... Erre a különleges húsvéti helyzetre tekintettel Karcsi is megbocsátotta nekünk, hogy digitális géppel fotózzunk (sötét szoba NEMlátogathatás okán) és mi is egymásnak.
Elárulok
egy titkot: mindenkinek ugyanolyan nehéz, hogy nem mehetünk sem túrázni, ahol
egymást fotózhatjuk ahogy egymást fotózzuk... sem keddenként klubba, ahol egymás alkotásait csodáljuk. DE tarthatunk
videóbeszélgetéseket, ahol közös képet szkrínsháttolunk, és képernyőinket megosztva megmutatjuk a résztvevőknek féltve őrzött vagy éppen legfrissebb alkotásainkat.
Ebbe
a blogbejegyzésbe nem csak húsvéti témájú képeket gyűjtöttem/gyűjtettem; a bejegyzés inkább azt hivatott megmutatni, hogy ha egy fotóssal él együtt
az ember, az illető mit ért „húsvéti készülődés” alatt (ami nem minden esetben
jelent sütést és tojásfestést).
Karanténéletünk rengeteg új megvilágításba helyezi lakásunk különböző pontjait, nekünk csak észre kell venni a lehetőségeket (de erről majd bővebben egy másik blogbejegyzésben). Addig is hadd kalauzoljalak végig egy mindannyiunk képeiből összegyúrt képzeletbeli napon...
 |
| Fotó: Ádám Katalin |
A hajnali fények napos időt sejtetnek, így a kedvem nem is kérdés milyen lesz ébredés után...
 |
| Fotó: Ádám Katalin |
Kinézek. Úgy tudtam! Hét ágra süt a nap. Csalogatnak a napsugarak, hogy a balkonon fogyasszam el a reggeli feketét. A kávém kortyolgatása közben belémhasít a felismerés, hogy összefolytak a napok... azt sem tudom milyen nap van ma... Valamikor most van Húsvét. Vagy már volt?... Megnézem a telefonon a dátumot. SZOMBAT VAN! Holnap Húsvét vasárnap!... Karanténéletem ezen napját tényleg nem lazsálhatom végig...
 |
| Fotó: Suciu Cristian |
Listát készítek a teendőkről... Elképedek, hogy ezt azért mégsem lehet egy nap alatt megvalósítani... Aztán felbuzdulok a kihíváson, Spotify-on beteszem a Happy Morning playlistet és belevágok. A kezdeti nehézségek nem riaszthatnak el. Bíztatom magam, hogy ez mindenkivel megtörténik és nem elbuktam, csak kaptam egy új esélyt, hogy újra kezdhessem.
Lehet csak túlságosan izgultam... Vagy túl feketén ittam meg a kávémat... Nem minden tojás talált bele a tálba... Jógázok egy fél órát, hogy lenyugtassam magam, aztán folytatom a további tennivalókkal.
 |
| Fotó: Ádám Katalin |
Szóval... a jóga... Megláttam az ágy szélén Dékán István Digitális fényképezés című könyvét és mivel egy ötlet befészkelte magát a koponyámba, nem tudtam koncentrálni a mozdulatokra. Úgy döntöttem inkább olvasok fél órát... az olvasás végeredménye pedig az lett... hogy az olvasottakat gyakorlatba kell ültetni... így átrendeztem a lakást egy kicsit...
 |
| Fotó: Kincső Blénesi |
Fél óra elteltével felmérgelődtem magamra, hogy időkorlátok közé szabom az életem ahelyett, hogy azt tenném amihez kedvem van. De mivel ebédet nekem magam helyett más nem főz és már eléggé éhes voltam, így nekiálltam főzni és megleptem magam ebéd után egy... két... tál süteménnyel.
 |
| Fotó: Benedek Helga |
 |
| Fotó: Erős Zoltán Levente |
A cukor adott egy újabb löketet, hogy folytassam a napi teendőket. Így a szupervízorom felügyelete mellett folytatom legkedvesebb szórakozásomat, amit tudom, hogy a többiek is imádni fognak. Én csak úgy hívom: fotószerkesztő kütyü.
Fotók: Elekes Károly
Anyukám hívott... (sóhaj) Most már muszáj megfessem a tojásokat este 8-ig, mert utána már nem jár a courier és megígértem neki, hogy ha ő küld kalácsot, akkor én megfestem nekik a tojásokat cserébe és a pasassal leküldöm hozzájuk...
 |
| Fotó: Bajkó Hanna, Doró húga |
 |
| Fotó: Csala Hermina |
 |
| Fotó: Munzlinger Noémi |
Nem akarom azt mondani, hogy csúcsszuperkirály vagyok... De megcsináltam mindent ami a listán volt:
- Vidáman ébredés ✔
- Reggeli kávé ✔
- Olvasás ✔
- Reggeli árnyékfotó a balkonon ✔
- Sütés, főzés ✔
- Kreatív fotóshooting ✔
- Tojásfestés ✔
- Bütykölés ✔
- Esti látkép a balkonról ✔
Sőt, még egy fasza képet is lőttem a szomszédokról ahogy alszanak.
 |
| Fotó: Suciu Cristian |
Most már lefekszem... Kicsit elfáradtam... Azért még reggel lekapom a papbácsit, a déli szentelésnél.
 |
| Fotó: Nagy Dorottya |
 |
| Fotó: Nagy Dorottya |
 |
| Fotó: Nagy Dorottya |
 |
| Fotó: Erős Zoltán Levente |
 |
| Fotó: Erős Zoltán Levente |
 |
| Fotó: Erős Zoltán Levente |
 |
| Fotó: Erős Zoltán Levente |
 |
| Fotó: Erős Zoltán Levente |
Ez volt a húsvéti történet, amely bármelyikünkkel megtörténhetett volna, néhányunkkal bizonyos részletei megtörtén(het)tek és mégsem történt meg egyikünkkel sem...
Köszönjük neked mindannyian, hogy eddig velünk tartottál és hűséges olvasónk vagy. Kívánunk neked Áldott Húsvéti Ünnepeket!
