Kerek Kő túra - 2020

     Az analógklub megszokott spontán tervezési módszerével élve, Zsuzsa dobta fel az ötletet: hétvégére hazajön Kolozsvárról s,...kellene szervezzünk egy közös programot.
 Zoltán és Helga is biztatott, így viszonylag hamar, már a hét elején, eldöntöttük, hogy ha hétvége akkor Kerek Kő túra. 

Aztán eljött szombat és nem jött el Zsuzsa, nem jött el Zoli és nem jött el Helga sem. Anna energia nélkül maradt. De azért egy autónyi csapat összegyűlt és fél órás késéssel, hajnali fél tízkor, üres  üzemanyagtartállyal elindultunk a Gyilkos-tó irányába. 

fotó: Jakab Lóránt


Várost ködben és zúzmarában hagytuk, s mikor megérkeztünk és nekivágtunk a meredek turistaösvénynek, a gyenge hó és lapos táj láttán, lassan jöttek a bevallások: kiderült hogy Lórikának, Cristinek és nekem sem volt nagy kedvük kimozdulni. De itt vagyunk. S ha már itt vagyunk, megyünk, legfennebb csak a Gyilkos tetőre, s onnan haza a melegbe. 

fotó :Buslig Johanna

fotó:Elekes Károly

     Aztán amint túl voltunk az első árnyékos kapaszkodón, bemelegedtünk és kiértünk a Gyilkos alatti kaszás házakhoz,  napsütés és meleg fogadott. Vetkőzés. Miért is kellet így felöltözni, nekem még egy plusz kabát is begyűrődött a hátizsákba. 
Eldöntöttük, elmegyünk a Kerek-kőig.  A Kerek-kő egy kevésbé látogatott mészkőszirt, kissé félre esik a turista útvonalakról, viszont könnyen megmászható és egész látványos panorámát nyújt.

fotó: Jakab Lóránt


fotó: Jakab Lóránt


fotó: Suciu Cristian

fotó:Buslig Johanna
fotó: Jakab Lóránt
fotó: Jakab Lóránt
fotó: Elekes Károly

     Lassan haladunk, mert minden fény sugárnál csillanásnál megállunk fotózni. Ez az a klub ahol a tagok egymást fotózzák. Nem ez az első túra és nem is az utolsó, amelyiken körbe fotóz a banda. Viszont ez az első beavató túrája Herminának. Ahogy mélyebbre haladunk az erdőben, jönnek az érdekesebbnél érdekesebb beavatási szertartás ötletek, de Herminát nem tudjuk megijeszteni.


fotó:Suciu  Cristian


fotó: Buslig Johanna

        Megérkezünk  egy favágó telepre, kihasználjuk a székeknek körberakott csutakokat, és egy kis teázás, fotózás, majd belevágunk a Kerek-kő előtti erdős részbe. Itt végre van egy kis hó, nem sok, csak épp annyi, hogy ne potyára legyen a kölcsönkért lábszárvédő felkötve. Jelzés már nincs, de eltévedni nem lehet, hisz szemmel látható a cél. 


fotó:Buslig Johanna

fotó:Suciu Cristian

Még egy kis  fénynyaláb, árnyékok, ismét fotózás: erdő, árnyékok, portrék.  A tájat nem is fotózzuk, egymásra vannak fordítva a lencséink. 

     Végre kicserélhetem a filmet, ugyanis ami a gépemben volt, az egy remjet rétegtől megszabadított vision3-as film. A Kodak Vision3-ról annyit kell tudni, hogy a mozgókép iparban használt színes negatív film. Hosszabb tekerésben lehet beszerezni,  fel kel vágni  és a sötétben filmkazettába tekercselni. A film hátoldalán található teljesen fekete szén bevonat, a remjet réteg.  E  bevonatnak több szerepe is van: segíti a mozgókép kamerákban a film gyors mozgását, meggátolja  fényvisszaverődést és elvezeti a statikus áramot, ami szikrázva beégetheti a filmet. Viszont ez a réteg miatt a filmet csak kézzel lehet előhívni, a normál C41-es eljárásban, a réteg nem kerül eltávolítására. 

fotó: Elekes Károly
     Amint előre sejtettem, jó volt gyorsan ledarálni a filmet, mert az általam végzett házi előmosás, habár a remjet réteget teljesen eltávolította, az emulziónak nem tett jót: a film alulexponált és fakó is lett. De végre új film a gépben.

fotó:Elekes Károly

Felértünk a tetőre. Lórikát már nagyon kínozhatta az éhség: várom, hogy jöjjenek és sehol senki. Leteszem a zsákot, kamerát, visszafordulok. Alig ötven méterre lemaradtak, s jóízűen falatoznak. Zakuszka, hagyma, s mi szem szájnak ingere. Vissza a zsákért, s vissza a tetőre. Mire újból felérek, Hanna pózol, Cristi fotóz.  Nyugodtan egy szendvicset sem lehet megenni.

fotó:Elekes Károly

fotó: Jakab Lóránt
fotó:Suciu Cristian

fotó: Suciu Cristian
Január 18, és annyira meleg van, rövid ujjúra vetkőzünk. Lorikának kell egy kis biztatás de beadja a derekát. Tériszonyuk is elmúlt, annyira kellemes tavaszi időjárás van. Vannak jó oldalai is a globális felmelegedésnek.

fotó: Buslig Johanna

fotó: Buslig Johanna
fotó: Suciu Cristian
fotó: Suciu Cristian

fotó: Suciu Cristian

Cristi és Hermina a fotózásról beszélgetnek, csatlakozom:
- ...például a háborús sajtóképekben is, a nyomort fényképezik. Azért lesz  híres a kép, hogy a témája sokkoló, de attól még nem jó kép vagy fotós. - mondja Criszti.
- Délután egyet sétálni a hátsó udvarban, s ott készítsen híres képet...
- Ansel Adamsnak, kellett a Yosemite nemzeti park, Robert Cappának a második világháború, hogy híresek legyenek.
-Nekünk is kellene valami, csak úgy nem lehet híressé válni...
-Egy apokalipszis. - szólok bele.

     A Kerek-kő teteje, csodálatos, több helyszín is alkalmas fotózásra. Hermina talál egy kis barlangot, vagy inkább lyukat a sziklákban. Épp akkora, hogy befér és azzal préseli is be magát. Felcsillan a szemünk, gondolatainkba a klisék villanak:


fotó: Elekes Károly

- Gömbölyödj össze! Csecsemő pózba!
- Azt, katona lábszárvédőben, csecsemőpóz! - kacag fel hangosan Hermina.
de azért gömbölyödik, és húzza be a lábait is a lyukba.
-Tátsd ki a szád ! - Erre még nagyobb kacagás. 
-Szuszogj  a szádon. - oktat ki Cristi - úgy kell szépen mondani.


fotó: Suciu Cristian
...

fotó: Suciu Cristian

-Ide kellene kerüljön az árnyékod - mondja Cristi, Herminának. 
Az sem gond, hogy egy szikla szélén vagyunk és az árnyékot nem lehet csak úgy pakolgatni. Hermina felpattan a fára,  bennünk meghűl a vér. Nem nagyon csak egy kicsit. 
- Remélem jó kép lesz Cristi, megéri a mutatvány. 
Én az árnyék helyett a fán lógó Herminát találom érdekesebbnek. (Nem csak te tudsz, Doró, fára mászni.)

fotó: Elekes Károly

fotó: Elekes Károly
Cristi a nap végére még nem ismerkedett teljesen meg az új Nikonjával.  Amikor már indulnánk hazafele, tekerné vissza a filmet. A tekerés helyet viszont a  pöcköt teljesen  kihúzta, és azzal nyílik is az ajtó. Riadt tekintet, Lórika felkiált, lányok ledöbbenek.

- Akkor ez tönkrement? - kérdi meglepődve Cristi. 
S közben gyorsan vissza is pattintotta a a helyére.
- Nem. - Nyugtatom meg. - Mégis mit gondolsz gyorsabb vagy mint a fénysebesség? Azt már dobhatod is el.

Azért reménykedem, hogy nem, pedig tudom jobb képeket csinált mint én.  De a képeken a lényeg.  Gyorsabb volt.  És ezt most már állíthatom is mert valami csoda folytán, nem érte fény a leexponált negatívját. Elindulunk hazafele...


fotó: Elekes Károly
fotó: Jakab Lóránt
fotó: Jakab Lóránt
fotó: Elekes Károly

fotó: Suciu Cristian

fotó: Buslig Johanna