fotó: Suciu Cristian |
|
Kovács István fotói
|
---
Telhetetlenek vagyunk, így még az évzáróval sem ért véget az év. Az utolsó előtti napot is sikerült egy kis tartalommal megtölteni: rövid túra a Gyilkos-tónál.
Délben indultunk, nem volt sietős. Úgy terveztük, hogy a naplementét kapjuk el, így csatlakozni tudott hozzánk Zsuzsa és Helga is.
A Gyilkos-tó melletti Tündérkertet tűztük ki úticélnak. Rövid, de látványos túra.
fotó:Elekes Károly |
A Gyilkos-tó melletti Tündérkertet tűztük ki úticélnak. Rövid, de látványos túra.
fotó: Suciu Cristian |
Az erdőbe beszűrődik a napfény. Sárgás sugarai között látványos hófüggönyök hullanak a fákról. Zsuzsa volt az első, aki nem bírta tovább és előkapta gépét, hogy megörökítse:
- Amatőrök :) (a szó jó értelmében)
- Ó, ezt nem lehet úgyse visszaadni...
Cristi is és én is a hátizsákban tartjuk még a gépet, majd ha látványosabb lesz, akkor talán "megéri" ledobni a zsákot és kicsomagolni.
Zsú nem adja fel és a látvány tényleg különleges, Cristinek pedig sikerül is elkapni.
Én is digitálissal kattogtatok, Zsuzsa is mellőzi a Mamiya ZE-t, Helga viszont tartja a frontot a Yashicával.
fotó: Elekes Károly |
fotó: Suciu Cristian |
Talán újévi fogadalomnak jó lenne, hogy ezután több analóg képet készítsünk és kevesebb digitálisat, de az Analógklub elvei közé befér az a nagyon jó szabály, hogy nincs szabály. Mindenki úgy fényképezzen ahogyan szeret (csak éppen mindig legyen a zsákban legalább egy analóg gép és egy film).
fotó: Elekes Károly |
fotó: Elekes Károly |
Zsuzsa kérésemre kimerészkedik egy kép kedvéért a gerinc szélére is. Még egy lépéssel kintebb is küldeném, de csak bátrak vagyunk nem vakmerőek, úgyhogy meghúzzuk a biztonságos vonalat a hóban. Hamar megfagyunk és elindulunk lefelé, már a naplemente sem érdekel, csak ihassunk végre valami meleget.
fotó: Elekes Károly |
A hideg ellenére csak elkap az analóg érzés és kihalászom a régi Kiev 80-at a zsákból. Szerencsémre a többiek türelmesek. Fagyos kézzel nehéz betölteni a filmet, de összejön: Foma Retropan 320, se fénymérés, se kalkulálás. Év elején az első dolog, hogy előhívjuk.
fotó: Csíki Zsuzsi |
fotó: Suciu Cristian |
Hazafelé is csodás fények várnak az erdőben és nemcsak, hiszen egy zerge is meglep. Annyira közeli és mozdulatlan, hogy hirtelen eszembe sem jut a nyakamban lógó fényképezőgép. Csak Zsuzsának próbálom hadonászni, hogy: zerge, ott egy zerge.
Lassan, komótosan kezdett el sétálni, hátán pedig a nyugvó nap utolsó sugara csillogott (a zergének, természetesen). Zsuzsa is odaér mellém és bámulja. S hiába hitetlenkedik Cristi és Helga, a zerge valós volt és csodálatos.
fotó: Elekes Károly |
fotó:Elekes Károly |
Még egy utolsó pillantás a narancsszínű csúcsra és indulunk tovább lefelé:
vonz a meleg tea, meg a 2020.
fotó: Elekes Károly |